Anyaszentegyházunk  fõ védszentje:

SZENT JÓZSEF

Szent József a Boldogságos Szûz Mária  jegyese,  akit a Szentírás úgy mutat be nekünk, hogy igaz ember volt. Mestersége szerint ács volt. Szent Joakimtól és Szent Annától megkérte leányuk kezét. Jegyességükre megkapták Isten áldását, ám mielõtt egybekeltek volna  Mária a Szentlélektõl méhébe fogadta az örök Atya egy Fiát. Szent József Isten angyalának sugallatára elfogadja, hogy sáfárja legyen az Isten Fiának. Gondos családapaként keres helyet Betlehemben Máriának, hogy világra hozhassa gyermekét. Majd ugyancsak angyali intésre Egyiptomba menekíti a Szentcsaládot.  Názáretbe  visszatérve szeretettel gondoskodik családjáról és hûségesen együtt keresi  Máriával a 12 éves Jézust,  aki a  jeruzsálemi templomban marad az ünnepnapok elmúltával, hogy ott "Atyja dolgaiban járjon el". Szent József még Jézus életében visszaadta nemes lelkét Teremtõjének. Jézus és Mária álltak halálos ágya mellett, ezért imádkozzuk, hogy  Jézus,  Mária  és József álljanak mellettünk halálunk óráján. Szent  Józsefet  az  Anyaszentegyház fõvédszentjének választotta és kérjük Istentõl az õ közbenjárását, hogy amiként a  Szent Családnak  hûséges  õrizõje volt, legyen hûséges õrizõje az Anyaszentegyháznak is.

Sevillai St. Izidorusz Sevilla közelében 556-ban született II. János Pál pápa rendelte õt az internet védõszentjéül. 586-ban lépett be a szerzetesek sorába. Tudós ember volt, nagy  könyvtárat  gyûjtött.  600  körül  lett  Sevilla érseke.  Legjelentõsebb mûve az egész világon használt ETYMOLOGIARUM LIBRI XX Enciklopédia, melyben  húsz fejezetbe gyûjtötte kora szövegekre, tudományokra és világra vonatkozó teljes ismeretanyagát. Enciklopédiájában  éppúgy  megtalálható a nyelvtan, stilisztika, irodalom, ékesszólástan és a logika mint az orvoslástan, a jog, az épületek, földbirtokok, világrészek, mértékek és súlyok, a mesterségek, sportok. Sõt még a vendéglátásról is szót ejt. Vagy papi öltözetben, vagy karddal, lovon szokás õt  ábrázolni.  636-ban  Hispalában hunyt el és 1722-ben iktatták a szentek sorába. 

Itália Umbria tartományában, Nursiában született 480 körül. Õ a bencés rend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja. Nemesi családból származott, tanulmányait Rómában végezte, de a város romlottsága miatt hamarosan egy papi közösségbe vonult  Enfidébe (ma: Affile).  Ezután Subiacoba még nagyobb  magányba, remeteségbe vonult. Sokan keresték fel lelki ügyeikben tanácsért. Nemsokára kolostorokat alapított, ahová tanítványait 12-esével elhelyezte,  majd õ maga alapította 529-ben  Monte Cassinon a hegytetõn a kolostort, ahonnan  térítették a  környék népét.  540 körül  fogalmazta meg a "regula"-t, a nyugati szerzetesség alapvetõ irányelveit. Halála napját megjövendölte elõre, amely 547-ben következett be.Követõi a bencés szerzetesek. Imádkoznak és doldolgoznak. Iskolákat alapítottak, a mûveltséget és a földmûvelést nekik  köszönheti Európa.  Benedeket fehér ruhában, apáti bottal a kezében szokás ábrázolni. Ünnepe március 21-én van.

Testvérek  voltak, a szlávok apostolai. Thesszalonikában születtek 827 körül.  Cirill Rómában halt meg, Methód Morvaországban. Õk  találták  föl a cirill írást. II. Adorján pápa küldte õket a szlávok közé térítésre. Kalandos életük alatt sokan szenvedtek, börtönben és szabadon egyaránt.

Szent István király rendelésébõl Mária Országa vagyunk. Hazánk jog szerint és ténylegesen megkoronázott királynéja a Boldogságos Szûz Mária. Ezer éven át élvezett pártfogását gyermeki hálával és hûséggel megköszönjük.
 

Árpádházi Vajk, ki a keresztségben az István nevet vette fel. 969-ben született Esztergomban és 1038. augusztus 20-án halt meg. Államalapító királyunk igazi keresztény király, aki népének minden idõkre hazát, példaképet és oltalmat adott, egyben útat mutatott.  Ellentétben az ateista propagandával, nem azért avattatott szentté,  mert az  Egyháznak jó embere volt,  mint  ahogyan  állították  évtizedeken  át,  hanem azért mert valóban szent volt õ maga, felesége és gyermekei. Mert szentül élt és uralkodott, igazi keresztény és európai fejedelemként. Püspökségeket alapított és a nyugathoz kötötte hazánkat. Egyházmegyénket is Õ alapította. Elsõnek veretett pénzt Magyarországon és letelepítette azokat az idegeneket, akiktõl tanulhatott ez a nemzet. Nemzetünk örök hálája kiséri emlékét. Isten megóvta és ajándékul, ereklyeként hagyta nekünk kardforgató és alamizsnát  osztó jobb karját. Templomunkban is õrzünk egy vatikáni dokumentummal hitelesített eredeti csontereklyét elsõ,  szent királyunktól. Ereklyéi átvitelének ünnepét május 30-án, a St. király emlékünnepét pedig augusztus  20-án  ünnepli a magyar nép.

Szent  István királyunk  trónra  nevelt fia,  akit  St. Gellért püspök nevelt és akihez St. István csodálatos intelmeit írta ami egy keresztény uralralkodónak az élete programja. 1007-ben született és  1031. szept. 2-án halt meg, állítólag egy vaddisznó vadászaton  egy vadkan megölte, bár ezt mind a mai napig vannak akik kétségbe vonják. Bár politikai  okokból  egy ugyancsak szentéletû bizánci hercegnõvel házasságot  kellett  kötnie, Szent József-házasságban, teljes  tisztaságban éltek,  mint testvérek  egymás mellett. A szûzi tisztaság példaképe  Szent Imre. 1083-ban avatták szentté apjával együtt.  Sokat böjtölt,  imádkozott, virrasztott. Sok csoda történt halála után a sírjánál.

IX. Szent Lajos, VIII. Lajos és Kasztíliai St. Blanka fia 1219-ben született  La Neuville-en-Hez-ben és meghalt 1270-ben Tunisz falai alatt. Igazi keresztény király és igazi lovag, a kor  legnemesebb hagyományai szerint. 11 gyermekébõl 9 nõtt fel.  Egyszerûen öltözködött,  ostorozta  magát és vezeklõ övet hordott. Kitûnt türelmével és alázatosságával. Asztalánál naponta  több mint száz szegényt  látott vendégül. Több  keresztes hadjáratoit is indított a  Szentföld felszabadítására. Tunisz falai alatt kolera járvány tört ki seregében és beteg  katonáit ápolva, õ maga is elkapta a rettegett betegséget és így halt meg.  Sokan tartják védõszentjüknek, az aranymûvesek, borbélyok, a cukrászok, épületmunkások,  frissítõ  árúsok,  hajómunkások,  gombkötõk,  kárpitosok, kefekötõk, kõfaragók, ötvösök, szabók és vaskereskedõk. Ünnepe augusztus 25-én van.

St. Vendel ír származású. A szent helyek látogatása közben Trierbe jutott, ahol barmok õrzésével kereste kenyerét. Így nem csoda hogy szerzetesként is járta  a szabad mezõket, meglátogatta a  nyájaikat õrzõ  pásztorokat  és úgy lelkileg megerõsítette õket, mint állataikat is meggyógyította. A pásztorok  gyorsan  a szívükbe zárták a jólelkû szerzetest. Csodáinak híre eljutott a Tholeyben lévõ szerzetesek fülébe, akik apátjuknak választották. 617-ben halt meg, õ a pásztornépek védõszentje. Ünnepe október 20-án van.