Templomunk bemutatása
Ha a képekre klikkel,
kinagyíthatja azokat!

LETÖLTÉS:
Templomunk belülrõl...

A

Nota Bene!

Figyelem!

Védett Anyag! 

Felhasználása,

bármely más

kiadványban

való közlése

T I L O S !

Szerzõi jogot

sért!

A fõhajó

      Templomunkat jász õseink katedrális méretûre építették. Teljes hossza 58,76 m. A toronykereszt magassága pedig 51.71 méter. Templomunkba kb. 7000 ember fért be, amikor már gombostût sem lehetett leejteni. Akkor még a szentmisét a szentélyben,  a régi fõoltárnál,  háttal végezték. A templom hatalmas összegbõl, 70.000.- arany Forintból épült, melybõl 60 ezer kölcsön volt. Ez mai áron kb. 800 millió - 1milliárd Ft-ot jelent. A templom felszerelése, újabb tízezrekbe, vagyis a mai áron számolva újabb százmilliókba került. Egymillió kétszázezer téglából épült és a nagy távolságokat precíz ácsmunkával és nagy szakmai tudással hidalták át. Jellemzõ  pl. a templom stabilitására, hogy amikor a második világháború idején az oroszok Alsólajos felõl belõttek egy aknát a templomba és az akkora lyukat ütött templomunk falán, hogy egy lovaskocsi is kényelmesen ki-be járhatott volna rajta, sõt az akna föl is robbant, mégis a templom a lyukat kivéve teljesen épp és stabil maradt. A templom világos és barátságos képét elsõsorban hatalmas ablakainak köszönheti, melyeket bizony többször is át kellett üvegezni a templom fennállása óta épp az imént említett belövés miatt is.
      Minden építészeti stílusnak meg van a maga szépsége. Mi az eklektikában is látjuk, hogy milyen szépet tudott létrehozni, a sok stílus keverésével, ugyanakkor mindezt úgy tudta ötvözni, hogy egyedit és felemelõt alkotott.

Szent Rita szobra

      A kórus alatt, a templom Kecskemét felõli oldalán a gyóntatószék mellett a szentéletû édesanyának a szobra található, aki férje és gyermekei  halála után szerzetbe vonult. Sárik Istvánné, Margit néni egy lajosmizsei egyszerû lelkû asszony készítette, aki nem végzett semmilyen mûvészi iskolát, Isten adta neki a tehetségét, a mûvészi képességet. Casciai St. Rita 1381-ben született az Appeninek vidékén a casciai Roccaporenában. Apácának készült, ám 12  évesen szegénységük miatt férjhez kényszerült egy brutális és gonosz férfihoz. Szülei korán  meghaltak, férjét meggyilkolták, fiai betegségben hunytak el. Özvegysége miatt háromszor is elutasították, végül sikerült beszöknie és végleg kikönyörögnie, hogy ott maradhasson. Sokat betegeskedett, hõsiesen tûrt és imádkozott. S bár míg élt, testén bûzös és fekélyes sebek voltak, ma mintha aludna, teljesen ép a teste. Õ a kétségbeesett helyzetbekerültek védõszentje. Hozzá imádkoznak és oltalmát kérik, a meddõségben szenvedõk és a házassági gondokkal küszködõk is. Ünnepén rózsákat szoktak áldani. 1447-ben halt meg.Szent Rita ünnepe május 22-én van.

Pieta

      Szent Rita szobra mellett a templom jobb hátsó sarkának mélyedésében a halott fiát kezében tartó fájdalmas Szûzanyának tiroli faragású szobra található. (Pieta). A  Pieta  ábrázolása kedvenc téma volt a mûvészeknek, de a hívek is gondjaik közepette, szívesen álltak meg a szenvedõ gyászoló Szûzanya szobra elõtt. Templomunkban is ez az egyik leglátogatottabb hely, ahonnan sok-sok imádság száll a hívek ajkáról az ég felé. Máriának, amikor gyermek Jézus-fiát a templomban bemutatta, az agg Simeon megjövendölte, hogy szívét a fájdalom hét tõre fogja átjárni. A hét tõr, a hét fájdalom: 

1.) Az angyali üdvözlet után
          kételkedtek benne.
2.) Jézussal  Egyiptomba menekült.
3.) 12 éves fiát 3 napig kereste.
4.) A keresztúton látta szenv. Fiát.
5.) A kereszten látta Fia halálát.
6.) Ölébe vette halott Szent Fiát.
7.) Fájdalommal eltem. Szent Fiát.
A koronázási palést képe

      A kórus alatt a Pieta fölött került 23 karátos aranylapok felhasználásával felfestésre a koronázási palást, melybõl a Nemzeti Múzeumban õrzött eredeti példányon kívül van egy textil másolat Pannonhalmán a kolostorban, melyet Mária Terézia ajándékozott a rendnek, sajnos igen rossz állapotban. A Lajosmizsén található változat igaz festett, ugyanakkor kiegészített és tökéletes minõségû változat.
 

Lisieuxi St. Teréz szobra

      A templom Budapest felõli oldalán a hátsó falmélyedésben St.Teréznek az alázatos és imádságos lelkû apácának, ugyancsak Sárik Istvánné által készített gipszszobra található. A gyermek Jézusról nevezett  kis szent Teréz 1873-ban született. Fiatal  kora miatt  XIII. Leó pápa elé borult, hogy beléphessen a Kármelita rendbe. Áldozatosan ápolta beteg rendtársait, miközben õ maga  is beteg volt és szenvedett. Elmélkedéseit leírta, s azok a kolostorok kötelezõ olvasmányai lettek. Õ lett a missziók védõszentje, a virágkertészek és virágárúsok patrónusa. Lábai elõtt virágszõnyeggel, kezeiben rózsacsokorral szokták ábrázolni. 1897-ben halt meg mindössze 24 évesen mégis teljes életpályát futott be.
 

Történelmi Magyarország
tértépe

      Szent Teréz szobra fölé került felfestésre a történelmi  Magyarország térképe, benne megjelölve a megcsonkított Haza határvonala örök mementóként.
 

Töviskoronás Krisztus szobra

      A templom Budapest felõli hátsó sarkában találjuk a megostorozás oszlopához odaláncolt szenvedõ, Krisztus szobrát, töviskoronával a fején. A szobor tiroli fafaragás. Bár a töviskoronás Krisztus ábrázolása igen gyakori, de az oszlophoz odaláncolt Jézus ábrázolása már olyan ritka szoborban, hogy szinte egyedinek tekinthetõ. Pilátus rámérette Jézusra az egy híján negyven ostorcsapást. Tapasztalatból tudta, hogy a vér látványa sajnálatot kelt és abban reménykedett, hogy ezzel megelégszik majd a tömeg. Sajnos azonban az írástudók és a fõpapok által fölbiztatott tömeg mégis Jézus keresztrefeszítését követelte. Pilátus segíteni akarása így Jézusnak újabb emberfeletti szenvedést és nagy vérveszteséget okozott. A turini lepel megõrizte Jézus hátának nyomatát és sejteti azt a borzasztó kínt, amit Üdvözítõnk értünk, bûneink megváltásáért elszenvedett.
 

A KIRÁLYDOMB

      A kórus alatt került elhelyzésre a királydomb, melyben a 72 vármegye földjébõl õrzünk ereklyeként kis mennyiséget. A Bóta István mûasztalos által diófából készült mestermívû tárolóban a vármegyék címerei alatt õrizzük a lajosmizsei hívek által meghozott föld-ereklyéket. A királydomb tetején Raffay Béla szobrászmûvész lovagló királyszobra láthaható a magyar és az Árpádok zászlaja alatt.
 


Páduai Szent Antal szobra és oltára

      Bal oldalon a fal mellett a kórus vonala elõtt Szent Antalnak, a szegények védõszentjének szobra látható, aki korának kiváló tudósa volt. Nevéhez számtalan nagy csoda fûzõdik. A hívek általában "üzleti ügyeket" kötnek Szent Antallal elveszett tárgyaik megtalálása vagy más ügyeik szerencsés elintézõdése miatt. Ennek valós alapja az, hogy Szent Antal életében nagyon szerette, pártfogolta a szegényeket és minden módon megpróbált segíteni rajtuk. Mivel pedig a templomok a hívek által a Szent Antal perselybe tett adományokat a rászoruló jó emberek megsegítésére szokták fordítani, ezért Szent Antal ma is valóban segít a hozzá  fordulókon, hogy az általuk  perselybe tett adományokkal  most  is segíteni tudjon a rászorulókon.
 

Nepomuki Szent János szobra és oltára

      Jobbról a kórus vonala elõtt Nepomuki Szent Jánosnak, a gyónási titok áldozatának szobra látható. Kezének ujját az ajkához emeli a titoktartásra figyelmeztetve. A katolikus pap ugyanis még élete árán sem fedheti fel, hogy ki milyen bûnt gyónt meg neki. Nepomuki Szent Jánost a cseh király végeztette ki azért, mert nem árulta el a királynak, hogy felesége  milyen bûnöket gyónt meg neki. Miután kínvallatás alatt sem árulta el a titkot, megnyomorított testét félholtan a Morva folyó hídjáról az áramló vízbe vetették. A szobor egy gyönyörû Szent László király korabeli oltár-utánzaton kapott helyet, mely igen sérült állapotban volt mielõtt Bóta István mûasztalos és Gattyán Mihály festõ- aranyozó restaurátor újjá varázsolták. A másolatot kb. 1840-ben készítették.
 

Szentelési keresztek a templom falán

      Templomunkban, -többnyire az oszlopokon- aranyozott, díszes, felfestett keresztek jelzik azon helyeket, ahol a szentelõ püspök, JUNG JÁNOS váci segédpüspök úr 1896. augusztus 25-én, a 12 apostol emlékére templomunk falát, 12 helyen megkente a szent krizma olajával. Alattuk a halvány fényû kis grimmlámpa keresztek a hála lángjai a jász õsök emlékére, akik templomunkat, hatalmas áldozatot hozva felépíttették. Templomunk építésénél is beigazolódtak a költõ szavai:  "...csak akkor születtek  nagy dolgok, amikor bátrak voltak, akik mertek!..."
 

Hálatáblák a falakon

      A hátsó szobrok mellett a falakra helyezett márványtáblákat több mint 100 esztendõ alatt a lajosmizsei hívek készíttették hálából imáik meghallgatása emlékére.  A  legtöbb  márvány hálatáblán a Szûzanyának, Szent Antalnak és Szent Ritának köszönik meg az ima meghallgatásokat azok készíttetõi, de Szent Józsefnek is készült kõbe vésett köszönet. A szobrok körül madzagra felakasztott össze-vissza lógó táblákat templomunk mostani felújításakor rögzítettük fel a falra, hogy a szemnek ízléses és szép legyen.
 

Az oltárok gyertyatartói

      Külön kiemelhetõk az oltárokon található gyönyörû rézgyertyatartók, melyek a padláson, koszosan, félredobva vártak jobb sorsukra és most valamennyi oltár ékeként megtisztítva, felújítva ragyognak  és  csakúgy  mint a templom többi értékes dolga, egyenként be vannak kötve a riasztórendszerbe. Eredeti funkciójukat a kor elektromos kihívásainak  megfelelõen,  ízlésesen, szinte észrevehetetlenül átalakítva látják el. Épp az eklektika nagyon szerette a díszes gyertyatartókat melyeket azután papumdeklibõl  készült álgyertyaként villamosítottak és lassan ízléstelenné tették. A mostani változat ízléses és a célnak is megfelelõ.
 

Templomunk stációs képei

      Sikerült visszavásárolni a templom régi stációs képeit, Jézus keresztútját ábrázoló festményeit, amelyeket Somos Éva restaurátor állított helyre, így ismét visszakerülhettek régi helyükre. A képek 1800  táján a Német Alföldön készültek, nagyon szépek, kifejezõek és értékesek. Érdemes felfigyelni a keresztrefeszítés stációjára (XII) aholis a kereszt felirata nem a megszokott INRI hanem kiírva annak teljes szövege:

IESUS NAZARENUS REX IUDEORUM
(Názáreti Jézus a zsidók királya).

A restaurált, igényesen festett képek imádságra és elmélkedésre késztetik a szemlélõdõt.
 

Toronygaléria

      A Németh Aurélia által készített bronzírozott terrakotta, mûanyag stációs képek a templom kórusfeljárójába kerültek, így a felújított kórusfeljáró is illõ hangulatot kelt, mint a templom része. Ezek a képek mintegy húsz esztendeig a templom keresztútját alkották. Kiegészítve ide helyeztük el a szembemisézõ oltárról levett, szintén a mûvésznõ által készitett két relieffet is, továbbá a szintén  e sorozatba tartozó oltárkeresztet.
 

A fõhajó mennyezetképei

      A fõhajó mennyezetén négy nagyobb és nyolc kisebb festmény található. A kisebb festmények a szentségeket ábrázolják. Az Oltáriszentséget két kép, a többit egy-egy. Az elsõ nagy kép a kórus melvédje fölött az Úr Jézust ábrázolja Szent Péter apostollal csónakban. Azt a jelenetet  megörökítve, amikor Péter a csodálatos halfogás után eltakarja arcát.. "Uram menj el tõlem, mert bûnös ember vagyok". A kép háttere egyedi. A szegedi származású festõmûvész, Nagy István ezt az evangéliumi jelenetet úgy festette meg, mintha a történet a váci Dunaágban játszódott volna, háttérben a püspökséggel és a székesegyházzal, mivel ez a terület az egyházmegyéink 1992-es átrendezéséig a Váci Püspökséghez tartozott.
      Ezek a festmények az 1963-as festéskor kerültek a templom mennyezetére, sajnos ekkor eltûntették az eredeti képeket. Annyit tudunk, hogy e kép helyén az angyalos címer volt, s mivel az akkor nem volt politikus, hogy ott maradjon ezért eltûntették a többi eredeti képpel  együtt. Valószínûnek látszik, hogy azért, mivel az álmenyezet igen megrepedezett és a képeket nem tudták megmenteni. Mi is ebbe a helyzetbe kerültünk volna, ha új anyagok (pl. üvegszálas glett)  nem  áltak  volna  a rendelkezésünkre.
      A baloldali  kis  kép a papszentelést, a jobb oldali pedig a házasság szentségének felvételét jeleníti meg.
 


 

Jézus olajfákhegyi imája

      A második nagyobb festmény Jézus olajfákhegyi imáját ábrázolja a getszemáni kertben. Ott mondotta Jézus, "Atyám, ha lehetséges vedd el tõlem a szenvedések kelyhét de mindazon által ne az én akaratom legyen hanem a Tiéd". Jézus elõre ment imádkozni és arra kérte tanítványait, hogy imádkozzanak és virrasszanak vele, ám azokat elnyomta az álom. Jézus feddõleg mondta nekik, "Hát egy óra hosszat sem tudtok virrasztani velem...?"
      Bal oldalon a bûnbocsánat szentségére, jobbról pedig a betegek szentségére emlékeztet a két kisebb kép.


 

Engedjétek hozzám a gyermekeket

      A harmadik nagy festmény Jézust, a gyermekek barátját ábrázolja, aki azt mondta, "Engedjétek hozzám a gyermekeket, hiszen ilyeneké a mennyek országa". Arra is figyelmeztetett bennünket, ha nem leszünk olyan tiszta lelkûek mint a gyermekek akkor nem juthatunk be a mennyek országába".
      Balról a keresztség, jobbról pedig a bérmálás szentségét  jelenítik meg a kisebb képek.

Hálaadás terményeinkért festmény

      A negyedik nagyobb festmény templomunkat és háttérben a pusztatemplom romját ábrázolja a mizsei pusztával és két tájkép jellegû házzal. A hívek terményeiket hozzák az oltárhoz ahol maga Jézus fogadja õket. Megköszönik és kérik Isten áldását életükre, munkájukra. Lajosmizsén mintegy hatvan esztendeje apáról fiúra szóló hagyományként minden évben szeptember harmadik vasárnapjára csodálatosan  feldíszítik templomunkat terményeikkel a hívek és hálaadó ünnepet  tartanak. Az ünnepet lezáró körmeneten terményekkel együtt vonulva vesznek részt az Oltáriszentségi Jézust kísérve. Ez a nap a gyermekek ünnepe is hiszen a gyermekek nem csak a díszítésben vesznek részt, hanem az ünnepi díszek és termények körmenetében is fontos szerepük van. Honlapunk kedves látogatóit is szeretettel hívjuk és várjuk szeptember harmadik vasárnapjára a terményhálaadás szent ünnepére, mely Paskai László bíboros úr szavai szerint, aki l997-ben vezette hálaadásunkat, "méreteit  tekintve egyedülálló  terményhálaadó  ünnepség a világban.       Balra az utolsó vacsora, jobbra az áldoztató pap kisebb festménye az Oltáriszentségre, lelkünk táplálékára emlékeztet. Érdekesség, hogy a képen látható áldozó az akkor fiatalember, Gattyán Mihály restaurálta most nagy szakértelemmel a fali festményeket, és aranyozta az oltárokat.
 


 
 


 
 

A két pápa festménye

      A fõhajó és a szentély találkozásánál a római St. Péter Bazilika látható, fölötte Jézus oltalmazó alakja, balra, XXIII. János, jobbra VI. Pál, a II. Vatikáni zsinat pápái. A földgömb az Egyház egész világra szóló küldetésének, a galamb a Szentléleknek a jelképe. A felirat: "Pacem in terris": Isten Lelke adhat igazi békét a világnak. Elõttük a templomra és az Anyaszentegyházra utaló mondat: Uram jó nekünk itt lennünk".
 

Jézus színeváltozása festmény

      A szentély mennyezetén Jézus Krisztus színeváltozása látható. Jézus felvitte magával  a Táborhegyre három apostolát Pétert, Jakabot és Jánost, ott színében elváltozott elõttük és két megdicsõült  ószövetségi  szent, Mózes és Illés társaságában, a majdan Jeruzsálemben bekövetkezendõ szenvedésérõl és haláláról beszéltek egymás között. A jelenés alatt ruhája olyan hófehéren ragyogott, Szentírás leírása szerint hogy semmiféle kelmefestõ nem volna képes fehérebbet festeni.
 

Dr.Dankó László érsek címere

      A szineváltozás festménytõl balra a szentély bal oldalfalán van néhai Dr. Dankó László Kalocsa-Kecskeméti érsek címere, benne a jelmondata: Redemptor hominis, Jézus az emberiség megváltója. Dankó érsek úr 1987-1999 között volt egyházmegyénk fõpásztora. Hosszas szenvedéssel járó betegségét a jövõ papságáért és híveiért ajánlotta föl. Címerében a szarvas, utal Érsek Atya szarvasi származására.
 

II.János Pál pápa címere

      Jobbról II. János Pál pápa címere látható, Totus tuus felirattal, ami azt jelenti hogy teljesen a tiéd, vagyis minden képességét Isten szolgálatának akarja szentelni.

AAAAA

A tiarát, a pápai hármas koronát régen a pápák koronázásakor használták, de VI. Pál pápa elárvereztette és árát Afrika éhezõi között szétosztatta. II.János Pál pápa címerében az "M" betû a Szûzanyára utal, akit a lengyel nép is különös pártfogójaként tisztel. Karol Vojtila lengyel szíve pápaként is megõrizte a czestochocwai Szûzanya szeretetét. Az ellene elkövetett merényletbõl való felgyógyulása után, elsõ útja Fatimába, vezetett a Szûzanya kegyhelyére, ahová mint zarándok  érkezett és a testébõl kioperált pisztoly golyót a fatimai Szûzanya szobránál helyezte el.

      Fiatal korában, Rómában tanuló kispapként, amikor elzarándokolt Pio atyához a XX. század szentéletû nagy látnokához, az elõre megjövendölte
neki, hogy pápa lesz.

      A fatimai jövendölések között pediga pápa meglövetését említik.

      S a jövendölés beteljesedett: a rövid életû pápát követõ pápának a saját vére festette vörösre reverendáját. I. János Pál pápa egy hónappal megválasztása  után  elhunyt.  Õt követte Szent Péter székében a lengyel pápa, II. János Pál.
      A mindenkori  római pápa Jézus földi helytartója. Imádságos szeretettel és tisztelettel gondolunk a mindenkori szentatyára.
 



















A templom fõoltára

      A szentélyben a régi fõoltár, gyönyörû tiroli famunka, amelyet 1915-ben készítettek. Legfölül a Mennyei Atya, kezében földgömböt tartó, erõt sugárzó alakja látható, alatta a Wolff Károly által 1915-ben festett fõoltárkép, Szent Lajos francia királyt, templomunk védõszentjét ábrázolja. Az a különös eset történt, hogy itt a Lajosmizse névhez kerestek védõszentet s nem fordítva, nem egy szentrõl nevezték el a települést. Szent Lajos a lovagias, tiszta életû király aki uralkodóknak és egyszerû embereknek  egyaránt az eszménykép volt múltban és lehet a jelenben is egyaránt. A II. világháború után szakszerûtlenül javítgatott képet 2000-ben Somos Éva restaurátor-festõ állította vissza eredeti pompájába.
      A szent király  magánemberként olyan szigorú következetességgel alkalmazkodott hite elõírásaihoz, mintha egy szerzetes lett volna. Naponta 120 szegényt látott vendégül asztalánál, a kenyeret saját kezével szegve meg nekik. Kétszer ment el a Szentföldet felszabadítani, keresztes hadjáratban. Itt egy kitört pestis  járványt elkapva halt meg, mivel beteg katonáit õ maga ápolta. VIII. Bonifác pápa már 1297-ben alig 30 évvel halála után szentté avatta, ami az akkori  idõkben szinte példa nélkül állt.


 

A fõoltár Mária szobra

      Májusban és Októberben a fõoltárkép besüllyed az oltárba,  hiszen az évnek ez a két hónapja Mária-hónap, melyet a katolikus világ a Szûzanya tiszteletének szentel. Május minden napján litániát tartunk, októberben pedig rózsafüzért végzünk. Ezért e két hónapban a fõoltáron az erre utaló díszítés jelenik meg a gyönyörû szoborral, amely a Szûzanyát a Jelenések könyvében leírt módon ábrázolja: "lába alatt a Föld, fején 12 csillagból korona és lábai alá vetve a Sátánt jelképezõ kígyót tiporja". Ma is kevesen tudják, pedig lassan Uniós tag lesz Magyarország is, hogy az Európai Unió zászlajának 12 csillagja is a Boldogságos Szûz Máriára utal a János apostoli látomás alapján.


 

A nagyböjti kép

      A nagyböjti idõben pedig az oltárra egy a szent keresztre felfeszített Jézus Krisztust ábrázoló XIX. században készült nagyböjti oltárlepel kerül kifeszítésre, mely a híveket megváltásunkra, a bûnbánatra emlékezteti és arra, ahogyan a pap Hamvazószerdán a hívek homlokát a bûnbánat jeléül hamuval megjelöli: "Ember emlékezz, hogy porból vagy és porrá leszel".
 

Feltöltés
alatt
Szent Erzsébet szobra

      Az oltár két oldalán magyar szentek: bal oldalt Árpádházi Szt. Erzsébet, a szegények ápolója. Szent  Erzsébet hermelin  palástján  fejedelmi  az aranydíszítés. Szent Erzsébet a világban a legismertebb magyar. Férje és annak  családja ellenezte Erzsébet jótékonykodását. Ünnepén ezért hagyományosan arany rózsa díjat szokás adni, mivel egy alkalommal amikor Erzsébet a szegényeinek kenyeret vitt a kötényében, férje felelõsségre vonta. Erzsébet szétnyitva kötényét a kenyér helyett rózsák voltak benne. Férje halála után megalázták és egy várat adtak neki. Erzsébet kórházat rendezett be benne szegényeinek, ahol õ maga ápolta õket.

Szent István király szobra

      A Fõoltár jobb oldalán Szent István király szobra található. A szobrok míves munkák a pécsi Zsolnay gyár XVIII. század végén készült csodálatos majolikái. István királyon a koronázási palást teljes mintázatával és felirataival látható. A szobrok 23 karátos aranyfüst lemezzel vannak restaurálva, s eredeti szépségükben helyre állítva pompáznak.

Jákob áldozatának faragványa

      Lejjebb 2 áldozatbemutatás, faragványa látható a fõoltáron. Az oltárlappal egy vonalban balra Jákob áldozata látható, aki oltárt épített azon a helyen, ahol az Isten megszólította õt. Egy létrát látott, amely a földtõl az égig ért és ott megérezte Isten jelenlétét.


 

Melkizedek áldozatának faragványa

      Az oltárlap jobb oldalán Melkizedek pogány fõpap áldozata látható. Melkizedekkel meg akarta átkoztatni Isten népét királya, õ azonban látomást látott és átok helyett áldást mondott az isteni sugallat hatása alatt. Melkizedek áldozata elõképe Jézus áldozatának.

Az Utolsó vacsora,
a fiókáit saját testével tápláló pelikán
és a húsvéti bárány faragványa

      Az oltárlap alatt újabb 3 gyönyörû faragott kép. Középen az utolsó vacsora, baloldalt a fiókáit saját testével tápláló pelikán, jobb oldalt pedig a feltámadott  Krisztust  ábrázoló  húsvéti bárány faragványa található.

      A Pelikán Jézus és az Oltáriszentség jelképe, hiszen Jézus is az Oltáriszentségben önmagát adta eledelül.

      Leonardo da Vinci gyönyörû festményének, az Utolsó Vacsorának míves, faragott mása látható az oltárlap alatt középen, mely valóban méltó az áldozati oltárhoz.

      A bárány is szelíden tûri a szenvedést, miként Jézus. Mint a bárány amelyet leölésre vittek. Ezért jelképe a bárány is az érettünk meghalt és feltámadott  Jézus  Urunknak.  A faragványon a feltámadás dicsõségét jelzõ zászlót tartó bárány a misekönyvre van ráhelyezve. A szentmisében újul meg Jézus keresztáldozata. A könyv 7 pecsétje, a szalagok végén a Jelenések könyvének 7 pecsétjére is figyelmeztet, mely pecséteket majd a Bárány szavára fogja az angyal feltörni Jézus második eljövetelekor, az utolsó ítéletkor.

 

A fõoltár
féldombormû
faragott angyalkái

      Az oltár két szélén oldalt, az oltárlap alatt faragott angyalkák találhatók. Ábrázolásuk hagyományos, kezük a mellükön keresztbe van téve. Felhõn állnak, szárnyuk leeresztve.

A fõoltár ereklyéi

      Az oltárkõ két szent vértanú, St.Placidus és Szent Abundantius ereklyéit tartalmazza. Placidus Messinában kolostort alapított. Több társával  543-ban kegyetlen kínzások közepette szenvedett vértanú halált hitük védelmében. A kolostort pogány kalózok támadták meg, az Oltáriszentséget akarták meggyalázni azt követelték tõlük, hogy adják elõ és hittagadásra is rá akarták bírni õket. Elõször lábuknál fogva kötötték fel õket, majd tüzet gyújtottak alattuk. Ezután a kezüknél fogva kötötték fel  õket, a lábukra nehéz súlyokat raktak, ám mivel így sem tudták sem az Oltáriszentség õrzõhelyének elárulására, sem hitük megtagadására bírni a több mint harminc szerzetest, nyelvüket  kitépték, majd fejüket vették. Ünnepük október 5-én van.

Az oltár melletti barokk angyalkák

      Az oltár mellett a falon két gyönyörû faragott angyal, két kerub vigyázza az oltárszekrényben õrzött legszentebbet, az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévõ Jézus Krisztust.


 

Fali tablók és örökmécsesek

      A két tabló a szentély két oldalán, térképes megjelöléssel jeleníti meg úgy a városban, mint a tanyavilág földútjainak keresztezõdéseinél a lajosmizsei jászok hitét jelzõ közel ötven szépen rendben tartott útmenti keresztet és szobrot, melyek elõtt mindig friss virágot talál a látogató. A szentély két oszlopán az örökmécsesek fénye éjjel-nappal  jelzi Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben.

A régi szószék

      A szentély bal oldalán helyeztük el a régi szószéket, rajta Mózes a 10 parancsolat kõtábláival és a másik fafaragás Jézust, az Isten Bárányát ábrázolja. A szószék mennyezetén a galamb a sugarakkal a Szentlélek ábrázolása, jelzi, hogy Isten Lelke dolgozik az  Egyházban,  az Ige hirdetésében. De jelzi azt is, hogy az Egyház legfontosabb küldetése annak a jézusi parancsnak a teljesítése hogy "Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot, az üdvösség jó hírét minden teremtménynek, megkeresztelvén õket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében". A szószékben egy gyönyörû tiroli faragású Jézus Szíve szobor található, amelynek tanító, intõ alakja jól illik a szószék környezetébe. A szobor több helyen sérült, oda nem illõen átalakították, ezért a restauráláskor pótolnunk kellett a szobor jobb kezét és el kellett róla  távolítanunk az utólag ráfabrikált, stílustalan pótlásokat.


 

A fõpapi trónus

      A szentélyben jobbra díszes trónus, melyet régen akár a nagy ünnepeken az ide ellátogató Fõpásztor,  vagy  a templom fõpapjai  használtak, hiszen a templom  plébánosai mindig apátok vagy kanonokok voltak a  mindenkori fõpásztor kitûntetõ jóságából. Helyreállítottuk a három politurozott míves széket is eredeti állapotuknak megfelelõen.


 

Emléktábla

      Templomunk teljes belsõ felújításáról emlék márványtábla található a szentélyben a régi szószék  melletti fal mélyedésében,  mely  tábla megörökíti, hogy a hatalmas felújítás teljes egészében Lajosmizse híveinek adományaiból valósult meg. Nem kaptunk sem egyházi, sem  állami, de még önkormányzati  támogatást hozzá. Segítséget egyedül Istentõl várhattunk és Õ velünk volt! Soli Deo Gloria!


 

A szembemisézõ oltár keresztje

      A szembemisézõ oltár keresztje, Ozsvári Csaba ötvösmûvész alkotása. A kereszt fája aranyozva van, a korpusz ezüst, a kereszt hátlapját ékkövek díszítik. Jézus feje fölött a tábla három nyelven, héberül, görögül és latinul van írva.


 

A szembemisézõ oltár terítõje

      Az oltár üveglapja alatt, 1996-ban, a 100 éves jubileumra Bolvári Andrásné kalocsai népmûvész által tervezett és készített, csodálatos, hatalmas méretû, varrott  terítõ,  látható, amelyet  Rózsafüzér Társulataink adományoztak nagylelkûen templomunk építésének 100 éves jubileumára. Ez a valaha készült legnagyobb kalocsai riseliös terítõ.

A dobogó kisharangja

      Az oltár dobogóján található kis harangot Magyarország egyetlen harangöntõ családja, a Gombos család adta ajándékba templomunknak. Õk öntötték templomunk legnagyobb harangját is.

 

A szembeoltár fafaragványai

      A szembemisézõ oltáron látható Utolsó vacsora faragvány és az ambón található felemelt kezû tanító Krisztus faragvány, Jakab Mihály faragó népmûvész alkotásai. Az utolsó vacsora faragvány a szentélyben lévõ régi fõoltár faragott képének másolata, a tanító Krisztus faragványt pedig a szószékben lévõ Jézus Szíve szoborról mintázta a faragó népmûvész.


 

A lourdesi Szûzanya oltára

      Az oltárdobogó mögött, balra a lourdesi Szûzanya oltára, látható. A földgömbön álló Szûzanya a sátánt jelképezõ kígyón tapos. Az oltáron a kis Mária szobor, melyet terményhálaadáskor a nagyleányok szoktak a  körmeneten a vállukon vinni.
      Az oltárkõben két jámboréletû, szent apácának Szent Benedeiktinek és Szent Klementinnek az ereklyéi vannak. Õk az imádság, és felebaráti szeretetnek a szentjei. Ezen az oltáron szoktuk karácsony elõtt az adventi idõben elhelyezni a létrás Jézuskát. A létrának éppen annyi foka van, mint ahány napja az adventnek, így a gyerekek a létra fokain számolgatják, hogy hány nap van  még hátra karácsonyig. A létra oldalán lefelé futó zöld ledfénysor villogása pedig már egy kis elõzezetes a karácsonyi fényekbõl.

A torinói Krisztus-lepel az eredetivel 
mindenben egyezõ másolata

      Az oltár mellett található egy egyedülálló érték. A turini  lepelnek, az úr Jézus Krisztus halotti  leplének Torinóban készült hiteles és hivatalos másolata, amely az eredeti lepel szövésével teljesen megegyezõ szövésû vászonra, különleges fotoelektrikus eljárással  készült.  A  turini lepel õrizte meg számunkra Jézus Krisztus arcának eredeti  vonásait,  szent  sebeinek helyeit. A tudomány elõtt a lepel megmagyarázhatatlan módon három dimenziós, tehát térhatású és negatív, vagyis fordított képet õrzött meg számunkra, amit ma sem tudnának elõállítani.  Ha valaki Torinóban jár és meg akarja tekinteni a leplet, ott is egy a miénkkel tökéletesen megegyezõ másolatot talál, mert másolatunk a torinói püspökség speciális mûhelyében készült. Az eredetit különleges módon elzárva õrzik.

A keresztelõ kút

      A lepel elõtti oldalhajó sarkán látható az eredeti állapotába mívesen visszaállított keresztelõ kút. Vörösmárvány alapzaton áll a szépen restaurált felépítmény, rajta a szép faragású Keresztelõ Szent János szoborral, melyet Jakab Mihály faragó népmûvész készített nagy gonddal és szeretettettel. Magát a fa felépítményt vissza kellett vásárolnunk, mivel egy gyüjtõnek eladták, mint értéktelen  kacatot több más egyébként szinte pótolhatatlan kincsünkkel egyetemben.


 

Jézus Szíve oltára

      Jobbról, a vetítõ ernyõ mögött Jézus Szíve oltára, található. A Jézus Szíve tisztelet a Katolikus Egyházban az Alacoque St. Margitnak látomásban adott jézusi ígéreten alapul, amely szerint aki kilenc egymást követõ hónap elsõ péntekjén  meggyónik és megáldozik, az nem fog  élete végén szentségek nélkül ehalni.
      Az oltáron található míves tiroli Jó Pásztor szoborból  melyet  eldobva  a  templom padlásán találtunk meg, a restaurátor távolította el a háborús aknaszilánkokat. A szobor húsvéti idõben feltámadási zászlóval a kezében a szembemisézõ oltáron a feltámadt Jézus dicsõségét hirdeti a húsvéti gyertyával együtt.
      Az oltárkép szépen megfestett, a XIX. század elején készült olajfestmény, melyet Somos Éva restaurátor állított vissza eredeti állapotába. A képen Jézus alakja látható, keze a test elé kiemelt szívre mutat,  mely  Istennek felénk, emberek felé a világ megteremtése óta megnyilvánuló örök szeretetét  jelképezi, ahonnan áldás származik az emberiségre. Ez utóbbit az áldást osztó jobb kéz jelzi. Az oltárkõben két szent apácának Szent Jukundiánnak  és  Szent  Szpeciozinak, az ereklyéi találhatók, akik a felebaráti szeretetet kimagasló módon gyakorolva és buzgó imádságos lelkülettel élve jutottak a szentek sorába.
 

Templomunk orgonája
      Orgonánk l971-ben készült, 1760 sípja, két manuálos játékasztala és 25 regisztere van. Hangszerünket templomunk 100 éves évfordulójára l996-ban újíttattuk fel. A rajta játszó mûvészek állítása  szerint  kategóriájában az egyik legjobb állapotban lévõ hangszer. A felújított orgonán elõször Dr. Leányfalusi Vilmos kanonok, a Kalocsai Fõszékesegyház orgonamûvész karnagya, az egyházi zene doktora játszott és azóta is több nagysikerû orgonahangverseny részese volt a felújított és rendszeresen karbantartott hangszer.


 
St. Cecília festménye

      Az orgona fölött St. Cecíliának az egyházi zene védszentjének a festményét találjuk. Róla csak annyit õrzött meg a hagyomány, hogy vérét adta hitéért, vértanú volt és valami módon kötõdött az egyházi zenéhez,  talán kántor volt.


 

Az angyalos címer

      Az bal oldalhajóba betekintve  azonnal szembeötlik bal oldalon a koronás magyar címer a gyóntatószék fölött. Nemzetünk címere fenséges. A pajzs fölött Szent István koronája, mely egyben államiságunk jelképe. Alatta az apostoli királyok kettõs keresztje jelzi hogy e világ  minden uralkodója  hatalmát Istentõl kapja és  Istennek  kell számot adnia is vele. A négy ezüst csík, négy nagy folyónk, a Duna, Tisza, Dráva és a Száva. Ezek adják a magyar föld termékenységét, az életet. S végül a koronás hármashalom, a Mátra, Tátra, Fátra, a Kárpátok nemzetünket körülölelõ hármas vonulata, mely az Adriai tengertõl a Tátrán át a brassói  havasokig vigyázza e földet, ahol a magyarok élnek a  Boldogságos  Szûz  Mária, Magyarok  Nagyasszonya koronája és oltalma alatt.       1916-ig  a  magyar  címer zászlótartója két angyal volt. Templomunk elsõ festésekor a mennyezetre festették fel õseink, ám az  1966-os templomfestéskor tombolt a kommunizmus, ezért nem találták idõszerûnek és eltûntették. Most nagy örömünkre visszakerülhetett ismét templomunk falára eredeti szépségében. A címerben és zászlónkon megjelenõ trikolor: pirosfehérzöld hármas szín jelentése pedig a következõ: a piros a hazáért kiontott temérdek vért, a fehér a magyarok bátorságát és vitézségét, a zöld pedig a reményt, a magyar jövõt jelképezi. A három szín a három színû rózsa mely Hazánkat körbefonja.
      Pio atya  azt mondotta az õt kérdezõ magyaroknak hogy Magyarország  nem  fog elveszni, mert rózsakoszorú fonja körül. Ezzel arra utalt, hogy a magyar  katolikus  hívek nagy számban  végzik engesztelésül a rózsafüzér imádságot.
      Mindszenty bíboros úr pedig azt mondotta, ha lesz 1 millió együtt imádkozó magyar, nem fog elveszni a nemzet. A lajosmizsei hívek is buzgó, engesztelõ szívvel imádkozzák a rózsafüzér imádságot két Rózsafüzér Társulatunk taglétszáma meghaladja a 200 fõt. Vasárnaponként pedig 1800-2000 ember közöttük  rengeteg fiatal,  ünnepeken pedig kb. 4500 hívõ  keresi  fel templomunkat. Ministránsaink száma meghaladja a 80-at. Templomunkban saját énekkar is mûködik.


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Templomunk
monumentális lourdesi balangja

      A baloldali hajóban látható még a sziklából épült lourdesi barlang, mely  formájában a  mellette  lévõ gyertyatartóval  és a  csobogó forrással az eredeti barlang látványára emlékeztet. A barlangot Szórád Károly kõfaragó mester építette. Benne a Szûzanya és Bernadett fából készült tiroli faragású szobrai. A magyar zászló, a barlang falán arra a zászlóra emlékeztet, melyet a gyertyatartó alatt õrzünk rossz állapota miatt egy védõfóliában, melyet az orosz csapatok elõl menekítettek külföldre és csak azután  juttattak haza, miután a szovjet csapatok kivonultak Hazánkból.


 

Szent Anna festmény

      A barlangoltár  jobbján, középen Szent Annát a gyermek Szûz Máriával ábrázoló festmény, látható, alatta Lajosmizse  és  templomunk múltjának képei láthatók.


 

A fatimai oltár,
az angyalkás persely
és a Missziós Kereszt

      A baloldali hajóban található a fatimai oltár, ahol ünnepélyes elhelyezést kapott a fatimai Szûzanya szintén Tirolban készített mives faragású szobra, melyet templomunk a fatimai püspöktõl kapott ajándékba abból az alkalomból, hogy a fatimai magyar keresztút 15. stációját a feltámadást, Hazánk orosz-kommunista uralom alóli felszabadulásának, feltámadásásának emlékére a lajosmizsei hívek készíttették el Asztalos József kanonok-fõesperes atya buzgólkodása révén. A szobor az eredeti jelenésnek megfelelõen egy bokorra van helyezve, hiszen a Cova de Iria, az Irén völgyben  is egy tölgyfa bokor felett, felhõn lebegve látta meg a Szûzanyát a három pásztorgyermek. A fatimai látnokokat megjelenítõ szobrok Szõrös József lajosmizsei fafaragó mûvész alkotásai.  A mûvész a szobrok elkészítése után mindössze 3 hónapig élt. 1999. március elején adta vissza nemes lelkét Teremtõjének. Az oltárnál végezzük minden hónap elsõ szombatján reggel a Rózsafüzér Társulat szentmiséjét  nagy ünnepélyességgel.
      Itt található az angyalkás persely, amely gyermekeink kedvence. A kis templomtorony ablakán egy angyalka kihajolva köszöni meg az adományokat.
      Az oltárkõben lévõ két szent, St.Jusztin a kiváló bölcselõ és Szent Chariton vértanúk  ereklyéit 1927- ben adományozta templomunknak Hanauer István váci püspök.A két szent vértanút 164-ben Marcus Aurelius császár idejében történt keresztényüldözés alatt fejezték le Jézusban való hitükért. Szent Jusztin számos mûve maradt ránk, melyben a hitet védi a pogány tanításokkal szemben. Ünnepük április 14-én van.
      Az oltár fölött a  missziós kereszt látható, rajta a legutolsó felirat l996, amikor templomunk építésének 100 éves jubileuma alkalmából megtartott népmisszióban több mint 500-an vették fel a skapulárét Szûz Mária válruháját.


 
 




 

A quadalupei Szûzanya
festménye

      A Mária hajó bal falán található az a méretarányos csodálatos festmény, mely Szent Huan Diego mexikói indián  látnok  tilmáján keletkezett,  s a máskor  1-2 év alatt szétoszló növényi eredetû tilma, immár közel 500 éve õrzi a Szûzanya kegyképét, melynek szeme három dimenziós, mintha élõ emberi szem lenne és a tudomány  számára  megmagyarázhatatlan csakúgy mint a turini lepel.

 

Az abortuszok áldozatainak emlékmûve

      Templomunkban elhelyezést nyert Pogány Gábor szobrászmûvész alkotása az abortuszok áldozatainak az emlékmûve. A vörösmárvány talapzat teteje egy földgömb, melybõl az élet fája nõ ki. A fa törzse egy áldott állapotban lévõ édesanyát ábrázol. A fa levelei pedig  parányi  kis égõkkel mint megannyi mécses világítanak az abortuszokban meggyilkolt ártatlan magzatokért. Heródes magzatgyilkosságát fölülmúlva  a  mai  világ milliójával öli az ártatlan magzatokat


 

Lajosmizse Város Címere

      A  jobboldali hajóban található városunk címere, mely csakúgy mint Hazánké, a különlegesen szép címerek közé  tartozik méltóságteljes megjelenésével hiszen kevés város dicsekedhet oroszlános címerrel. Az oroszlán ugyanis  csak a királyok címerében, vagy a királyi kiváltsággal rendelkezõ települések címerében szerepelhetett. Mátyás király 1469. szeptember 22-én kelt okmányában Mizseszállását a kamarai nyereségtõl  és  más  országos  adózásoktól felmenti és az évi 53 aranyforint királyi cezúrából 13 aranyforintot elenged. Magát a címert egy  pecsétnyomat õrizte meg az utókor számára. A két oroszlán Lehel vezér kürtjét tartja. Lehel vezér, Tas fia, a jász nép  kiemelkedõ alakja. A jászok késõbb is kitûntek szorgosságukkal és vitézségükkel. A jászok fõkapitányát többnyire a királyok nevezték ki. Becsületesen adóztak úgy az egri várnak mint a királynak vagy a töröknek,  így a történelem viharaiban is meg tudták õrizni önállóságukat. Bár függetlenségüket sok veszély fenyegette, s volt amikor a jászberényi nagytemplomot a budai pasa úgy rendelte, hogy felerészben a reformátusok is használhassák, mégis mindvégig megmaradtak katolikusnak. A törökök alóli felszabadítás nagy hadi költségeire hivatkozva a szepesi kamara kimondta hogy haszonbérbe adják a jászok összes jószágait mégis Mária Terézia idejében 1745-ben sikerült ismét megváltaniuk azokat. Ez volt  az imént már említett jászredemptio. A jászok fõkapitánya 1848-ban fõispáni rangot nyert. S bár az 1876.  évi XXXIII. törvény, megalakítva Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyét, véget vetett a jászkunok önállóságának. E maroknyi nép fiai mindmáig megõrizték és ma is hûségesen õrzik nevüket és származásukat. Így a lajosmizseiek is, hiszen Lajosmizse 95%-ban jászberényi letelepedés. A kürt Lehel vezér kürtjét szimbolizálja. A hármashalom a címerben Mizseszállását, Lajosszállását és Beneszállását jelképezi. A címerpajzs tetején a két csillag,  a jászok szerencse csillaga, az  akantuszlevél  kék és fehér(ezüst) színei városunk zászlajának színeit is adják. A rostélyos páncél az oroszlánnal és a kitûntetéssel pedig az imént  ismertetett  királyi  kiváltságot jelképezi. Címerünk tehát õsi és a legszebb magyar címerek egyike, amire igazán büszkék lehetünk.

Szent István király csontereklyéje

      Szent István  király csontereklyéjét II. János Pál pápa adta ajándékba egyházmegyénk érsek fõpásztorának Dr. Bábel Balázsnak, aki e fejedelmi ajándék templomunknak adományozásával fejezte ki a köszönetét a lajosmizsei híveknek amiért az egyházmegye legnagyobb templomát hatalmas áldozattal, minden külsõ segítség nélkül felújíttatták. Az ereklye ékkövekkel ékesített félbevágott gúla alakú tartóját Ozsvári Csaba ötvösmûvész készítette.
 

Õfelsége a Magyar Szentkorona,
a jogar és
az országalma másolata

      Õfelsége, a Magyar Szent Korona, a jogar és az országalma  másolatát Bartha Lajos ékszerész, ötvösmûvész 1966-ban készítette el. Templomunk kettõs adományozás révén jutott  hozzá  e csodálatos mûkincs együtteshez. Nagy megtiszteltetés, hogy nemzetünk szent ereklyéinek másolatait õrizhetjük. A kiváló ötvösmûvész Magyarország öt Szent Lajos tiszteletére szentelt temploma  közül, mivel az õ védõszentje is a francia Szent Lajos király, a lajosmizsei templomot választotta, elég szépnek, gondozottnak és katedrális mérete miatt e szép célhoz méltónak találva.
      Mint tudjuk, koronázási ereklyéinket Budapesten a Parlamentben õrzik. Eredeti méretû és látványú másolat 6 van a világban. Régen készült másolat kettõ van, egyiket a Vatikáni  Múzeumban, másikat a Kalocsai Fõszékesegyházban õrzik. Bartha Lajos négy másolatot készíthetett ebbõl egyet  az  USA Nemzeti Múzeumában, egyet a Magyar Nemzeti Múzeumban, egyet Budapesten a koronázó templomban, vagyis a Mátyás Templomban õriznek.       A mi templomunkban õrzött másolat-együttes 1966-ban készült, eredetileg  azzal  a  szándékkal hogy Pozsonyba kerül, de a Cseszlovákok nem engedték be országukba. Eléggé kalandos tehát eme másolat útja is, amíg végül templomunkban végsõ és méltó helyet kapott. Az pedig, hogy az országalma, a jogar, sõt a kard másolata is együtt látható a koronánával, még egyedibbé és értékesebbé teszi a nálunk õrzött másolatokat, mivel úgy a Vatikáni Múzeumban, mint Kalocsán csupán a korona másolata található meg.


 


 
 




 

Lehel Vezér kürtjének
és a koronázási karnak a másolata

      Lehel vezér kürtjét, e csodálatos, elefánt agyarból  faragott  és faragásaiban viadali jeleneteket ábrázoló õsi ereklyét a jászberényi múzeum õrzi. A kürt bizáncban készülhetett, erre utalnak a kürt palástján szabályos rendben, sávokban elhelyezett díszítõ elemek melyek küzdõ embereket, mitológiai alakokat, különleges állatokat és cirkuszi  jeleneteket  ábrázolnak. Vannak, akik kétségbe vonják a kürt Lehel vezérhez való kötõdését, annyit a tudományos  kutatások mindenesetre minden  kétséget kizárólag igazoltak, hogy Lehel vezérnek a méltóságjelvénye valóban egy kürt volt.Lehel vezér kürttel  adott  jelt a  Zalán elleni döntõ csatára, majd török és bolgár foglyait vasra veretve elküldte Árpád vezérnek, tisztelete jeléül. A legenda szerint  miután  955-ben  a magyarok erõsen feldúlták Franciaországot és Németországot, Augsburg városánál olyan erõs ellenállásba ütköztek, hogy a Lech mezei csatában vereséget szenvedtek. Sokan közülük meghaltak és Lehel vezér is fogságba esett Bulcsu vezérrel együtt. A vezévezéreket Konrád császár elé vezették, aki felajánlotta nekik, hogy maguk választhatják meg a halál-nemet. Lehel akkor így szólt. "Hozzátok ide a kürtömet, elõbb megfúvom, s csak azután választok halálnemet."Ám amikor Lehel visszakapta kürtjét azt "nem megfújni méltóztatott, hanem lesújtván vele agyoncsapván a kalandozások e gyászos csatájában õt  legyõzõ  I. Konrád császárt, e szavakat méltóztatott kiejteni ajkán: Meghalsz kutya, és a túlvilágon lábaim elõtt, elõlem szeded a töviseket".  (vagyis: elõttem  jársz, szolgám leszel a túlvilágon). A régi magyaroknak ugyanis hite és meggyõzõdése volt,  hogy  akiket életük folyamán ellenségként megölnek, azok  a másvilágon szolgálni tartoznak nekik.
      A hagyomány tudni véli, hogy a császárt agyonsújtó  ütéstõl  keletkezett a kürtön  lévõ repedés, amelyet az e eredetihez hû másolatunkon is jól láthatunk. Figyelemre méltó,  hogy nem  csak Anonymus említi a kürtöt, hanem a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja is 1358-ból, a császárt kürtjével agyonsújtó Lehel vezért  ábrázolja. A kürtöt jász kürtként és Lehel kürtjeként egyaránt említik a ránk maradt írások és nem csak a jászberényi, hanem a Jász Kun  Kerület  és  a jászsági községek címerein  is szerepel, így  pl. Lajosmizse címerében is benne van. A mindenkori Jász-Kun-Kapitány a király-koronázásokkor és ünnepi alkalmakkor mindig e becses  ereklyével oldalán jelent meg. Ezüst poharat bele helyezve ivókürtként is használta áldomások ivásakor, sõt jeles eseményeken meg is szólaltatták. A Jászberényben õrzött kürt magas mûvészi értékû és nevezetes történelmi emlékünk, amely sok mindent megélhetett a magyar nemzet zivataros történelmébõl, míg becses kincsként múzeumba került. Mi tisztelettel õrizzük a kürt másolatát is itt a koronázási jelvények vitrinjében, ezzel is jelezve hogy a jászok népe számára Lehel kürtje igen becses ereklye, s azt is, hogy a jász nép élete egybe forott a magyarság életével elválaszthatatlanul, miután egy a koronánk, egy történelmünk 1000 éve.
      E másolatot  Jakab Mihály faragó mûvész készítette  el  szaruból, egy magyar szürke tehén szarvából, így a másolat is értékes, egyedi mûalkotás.
      A  koronázási kard másolatát Berbekutz Viktor péceli fegyverkovács készítette el tokjával, mindenben az eredetihez  ragaszkodván,  csupán  a
másolatok szabályai szerint a markolat végén a kigömbölyödõ részrõl a rovátka díszítést hagyva le.


 
 
 
 
 
 
 
 


 
 
 
 
 
 
 
 

Az eredeti
Lehelkürt hangját
meghallgathatja,
ha a kürtre klikkel
òòòòòòòò

(622 729 byte)









Szent Vendel Érdem és Becsületrend

A vitrinben található még egy csodála-
tos remekmû,  egy porcelán tányér, a-
melyet a


_____________________________________

      Herendi Porcelán Manufaktúra készít a lajosmizsei St. Lajos Egyházközség által  alapított Szent Vendel Érdem és Becsületrend díjazottainak, akik városunk katolikusságáért múltban, jelenben és jövõben valami átlagon felüli tettért kaphatják meg. A díj értékét az egyedileg legyártott világhírû porcelán értékén  felül az is növeli, hogy csak igen kevesen  lehetnek akik megkapják és valóban csak átlagon felüli teljesítményekért.
      Honlapunkon a díjról külön oldalt talál. A Herend emblémára  klikkelve pedig megtekintheti a világhírû gyár honlapját és múzeuma kincseit.


_____________________________________

Szent József oltár

      A jobb oldali hajóban található Szent József oltára,  mely  húsvétkor a szentsír, karácsonykor pedig a betlehem oltáraként szerepel szépen feldíszítve. Ez az oltár 1955-ben készült Tóth apát úr buzgólkodása révén, testvéröccse Ferenc, aki ferences szerzetes volt és oltárkészítõ a mestersége, õ készítette. Az oltárképet Kékesi László  festette  1955-ben.  Az oltárban Szent Jusztin és Szent Liberius  vértanúk ereklyéi találhatók, akiket együtt fejeztek le 164-ben Marcus Aurelius császár idejében.
 


 

Szent László király festménye

      Az oltár mellett balról a Szent László királyt ábrázoló,  Somos Éva festõ-restaurátor által 1999-ben csodálatosan restaurált festmény található, amely Szelle  András  alkotása  1829 -bõl. A kép igen sok aknaszilánktól sérült a II. világháború idején. A háború  után szakszerûtlenül  átkenték. A kép a teljes  tönkremenés  határán volt. A festék sok helyen már pergett róla. A mostani látvány szinte lenyûgözõ.


 

Szent József szobra

      Szent László király képe mellett balra található Szent József tiroli faragású, gyönyörû szobra. A tiroli faszobor a kis Jézust a földgömbbel kezében tartó Szent József ismert, de ritka ábrázolás. A szobor szép tiroli faragás.


 

A gonoszt legyõzõ
Szent Mihály festmény

      A St. József oltár jobbján a fölséges Isten ellen fellázadt gonoszlélek felett gyõzedelmeskedõ Szent Mihály fõangyalt ábrázoló festményt láthatjuk, amelyet Binnyei István készített 1909-ben.


 

St. Gellért püspök zászlója

      A fali vitrinben St. Gellért püspök zászlója található, melyet II. János Pál pápa áldott  meg  a jubileumi  szentévben a Szent Péter téren,

ahol a világ összes szentjének készítettek zászlót és a Nagy Jubileum évében 2000-ben Mindenszentek ünnepén a St. Péter téren jelen volt. A zászlót Jobbágy Lajos és családja ajándékozta templomunknak.

Harangjaink

      A toronyban 4 harang van, a lélekváltság harangtól  emelkedõ  súlyban felsorolva, van egy 65kg, egy 125kg, egy 282kg és a legnagyobb 615 kg-os, melyet háromszor kellett újra öntetni, mivel úgy az elsõ, mint a második világháborúban  besorozták  katonának, ágyút öntöttek belõle. Sajnos az elsõ világháború utáni újraöntés illetve a harang szentelése tragédiába torkollott. Az új harangot felszentelték a templom elõtti téren, majd a hívek bevonultak a Szentmisére. A munkások helyére húzták  a  harangot hogy mire a hívek a Szentmise után kivonulnak, már  meghallgathassák az új harang hangját. Az egyik munkás, hogy a kötelet ne kelljen cipelnie, a torony ablakából ledobta azt a földre. A puffanást hallva, valaki a templomban elkiáltotta magát, hogy: "emberek dõl a torony"! Az ezt követõ pánikban összevissza taposták egymást az emberek. Sajnos haláleset is történt. A misézõ atya, aki látta, hogy nincs semmi baj, ám  mégsem  hallgat  senki  a  nyugtató szóra, hanem egymást tapossák az emberek, ezalatt a pár perc alatt  amíg a tumultuózus jelenetek zajlottak olyan megrázkódtatás érete, hogy hazatérve pár nap alatt teljesen megõszült, a haja hófehér lett.
 


 




A templom elektromos rendszere

      A templom speciális ektromos rendszerrel van ellátva, ami computeres vezérlõrendszert és távkapcsolásos, távirányitott rendszert jelent, amely többlépcsõs élet és vagyonbiztonságot védõ egységeket tartalmaz. Az ilyen vezérlõ rendszerekre jellemzõ bonyolultság ellenére is  egyszerûen kezelhetõ, sõt automatikus vezérlésre is állítható. A rendszer még áramkimaradás esetén is, automatikusan önmûködõ  üzemre  kapcsol, amennyiben a templom biztonsága ezt szükségessé teszi.
 

A trianoni hõsi emlékmû

      Kívül a templom mellett jobb oldalt találjuk a trianoni  emlékmûvet, amely egyben az I. és II. világháborús hõsök emlékmûve is. Az emlékmû félárbócra eresztett zászlaja arra az igazságtalan trianoni döntésre  emlékeztet bennünket, amelyet a franciáktól kaptunk "ajándékba".  A  turult Trischler Ferenc szobrászmûvész készítette, aki a Kultúrház elõtt álló St. István szobrunkat is megalkotta.


 

St. Vendel apát szobra

      A  templom elõtt a járda mellett St. Vendelnek, a pásztornépek oly kedves szentjének a szobrát találjuk, melyet egy  állatvész után hálából emeltek. Szent Vendel apát tisztelete mindenhol él a jászság területén. Lajosmizsén nem csak szobra van, hanem Szent Vendelrõl utcát is neveztek el õseink. Tholey apátja mint egyszerû kóbor szerzetes járta a mezõket és nem csak lelki ügyeikben volt vígasza a nyájaikat õrzõ pásztoroknak, hanem állataik sebeit is meggyógyította. Nagy tiszteletnek örvendett így messze földön.
 

Harangjátékunk

      Harangjátékunkat, mely 24 harangból áll a magyarság honfoglalásának millecentenáriuma és templomunk építésének a centenáriuma  alkalmából állítta a város közadakozásból, amelyhez a Kalocsa -Kecskeméti Fõegyházmegye  is  hozzájárult egymillió Ft-al Dankó László érsek úr jóvoltából.

 

A plébánia-épület és
a templomkert piramis-hárs együttese

      A plébánia Asztalos József kanonok-fõesperes atya  idejében épült. Falát két relief díszíti Jézus és Mária szíve, ill. az apró  képek  Jézus ill.Mária életébõl idéznek  fel történéseket. A plébánia 1975-77-ben épült, s most 1999 és 2002 között felújítást nyert. A templom körüli park piramis hársfái egyedülálló együttest alkotnak. Sehol máshol Hazánkban nem található meg ez a fajta. Hatóanyaga a hagyományos hárs-nak többszöröse. A templom építésekor  érkezett  faanyaggal jöhetett ide a magja és csak ezt a klímát szereti valami miatt, mert máshol nem szaporodik, még az egyetemen sem tudták  az  elvitt  facsemetéket életben tartani,  illetve szaporodásra  bírni. Itt ezt a klímát viszont  nagyon szeretheti, mert nálunk szaporodik és meg is marad.


 

LEGFRISSEBB
VISSZA E LAP TETEJÉRE
MEGFONTOLNI VALÓ
VISSZA  A  NYITÓLAPRA